Ezt a virágot egy nagyon kedves barátomtól kaptam még a meleg őszi napokban. Akkor virágzott három ága. Amikor eljött a december, ledobta a virágait és ay bimbóit is. Nálam egy virága sem nyílt ki. Ennek két oka lehetett. Az egyik, hogy hideg lett, és kényes virág lévén nem bírta a 18 fok alatti hőmérsékletet. Mi éjszakára lekapcsoljuk a kályhát, így lehetett ez az ok. A másik ok, hogy megsütöttem a leveleit véletlenül. Hogy ne fázzon, egy piros lávalámpát állítottam mellé, de valahogy hozzáértek a levelei, és megégett. A lányom mondta, hogy tegyek külön tálba alá vizet, hogy legyen pára a virág körül. Fricike és a virág ettől kezdve küzdött a vízért. A macskánk nagyon szeret bármiből inni, ami nem az ő vize. Amikor minden virága meghalt, visszavágtam az ágait. Mindenképpen tenni akartam érte valamit. Egy héten belül egy csomó kis ágacskát növesztett, amik a fény felé törekedtek. Pár nap múlva kicsi rügyei lettek. Aztán elkezdte növeszteni a bimbóit. Ekkor kezdtem sétáltatni. Éjszakára a cserépkályha mellé tettem, nappalra az ablakhoz, biztos távolságra a lávalámpához. A múlt héten pénteken elutaztam két napra itthonról. A virág természetesen csütörtökön éjjel kettéhasadt alul, így akkor láttam utoljára, amikor úgy nézett ki, mint az Alien. Amikor nézegetem, sokféle jelző jut róla eszembe. Van, hogy gyönyörűséges ragadozónak látszik, van, hogy másnak. :)))
