Szerzői jogok

Minden jog fenntartva! A képek és szövegek akár részben, akár egészben csak a szerző (Hajdrák Tímea) engedélyével használhatók fel.

2012. november 28., szerda

Ica néninek nagyon sok szeretettel - Ladányi Mihály - Nem kell megálmodni már (Hegedűs D. Géza), Ladányi Mihály: Vándordal (Deák Bill Gyula)

És nem kell megálmodni már
haját a szél hogy markolássza
s mint kel blúza fehér kovásza
tenyerem melegétől

Azt se kell megálmodni már
ágyat ha bont hogy hull le inge
Egymáshoz szépen odakötve
semmit se kell álmodni már

Csak azt csak azt hogy egy madár
vállunkra száll és elmeséli
hogyan lehet az égben élni
ha a röpítő szél megáll


2012. szeptember 25., kedd

http://orangeways.com - OrangeWays - Hermione Dangerous Prágában

Tavaly ősszel utaztam utoljára OrangeWays járattal Prágába. Olyan volt, mint amit évek óta megszoktam. WC, folyamatos filmvetítés, forró csoki ingyen, hideg sör bolti áron, utaskísérő, eldobható fülhallgató, kényelmes ülések, rádió az ülésben. Nagy narancssárga busz.

Idén ugyanott vettem meg a jegyet, ahol eddig, az Uránia melletti valamilyen kis utazási irodában. 700 Ft foglalási díjat kértek, de azt nem tudták megmondani, hogy ugyanolyanok-e a körülmények, mint eddig. Valamit nyökögött a faszi, hogy ő Bécse menet már nem kapott kakajót és nem füldugó osztás sem, de hát Bécs közel van. A járat, amivel mi mentünk Pozsony, Prága, Berlin útvonalon ment, 16 órás utazás, annak, aki végigmegy! A jegyeket a wc közelébe kértem, és oda is kaptam. Arra nem számítottam, hogy nem lesz wc. 2012. szeptember 21-én reggel fél 8-ra ott álltunk a Ferencvárosi Stadion mellett. Bent állt a nagy narancssárga. Majdnem betettük a bőröndöket, amikor kiderült, hogy az éppen Krakkóba ment. A busz eleve késve állt be, az általuk előírt 20 perces határidő után. Egy sokkal kisebb fehér busz volt. A busz órája 10 percet késett, és aszerint is indult. Nuku wc, nuku kakajó, és nulla vetítés. Nem volt az ülések mellett kartámla. Két sofőr volt csak, akik váltották egymást. Semmi tájékoztatás. Az első brunnyantómegálló egy hazai benzinkút hátsó wc-je volt. Kiállt egy férfi, kitett az ingyenes benzínkúti klotyó elé egy műanyagtálat, nem adott kis kék fecnit, hogy kifizettük a pénzt. Egy brunnyantás 100 Ft vagy 50 eurocent. Mondom neki, hogy az 140 Ft. Kicsit megijedt, hogy apehellenőr vagyok. Mondom a buszvezetőnek, hogy nagyon megváltozott ám ez a mese. Miért nem kaptam tájékoztatást arról, hogy nagyon visszevettek a minőségből? Megnéztem egyébként most az OrangeWays honlapját, és ott sincs tájékoztatás arról, hogy ezen túl nincs wc, és semmi más, csak a rideg valóság. 

Azt mondta a buszsofőr, hogy azért nincs tájékoztatás a mikrofonba, mert nincs utaskísérő. Óóóóó. Beszélőképes egyedek voltak. Azt mondta, hogy európai uniós irányelv, hogy a buszon nincs a továbbiakban huggyantás. Ezt is megértem. Akkor kérek tájékoztatást, hogy az európai uniós irányelvek szerint hány óránként vagy kilométerenként és hol vizelhetek. Úgy ment a dolog, hogy amikor egy vizeletvisszatartással küszködő utas előreküzdötte magát, és könyörgött, akkor megálltunk. 

Érdekes módon a wc-be utoljára a buszvezető trappogott be, már a bejáratnál húzta a sliccét.

Ez volt odafelé. 

Visszafelé szintén wc nélküli busz jött, de ezen volt egy utaskísérő lány, aki elmondta, hogy elindulunk, és majd megérkezünk. Út közben kétszer összeszedte a szemetet. Ha már spórolunk, nem értem, mi a büdös francnak volt a buszon.  Először három és fél óra múlva állt meg a busz magától pisilés céljából. Aztán Pozsonyban álltunk meg. Pozsony után betették a Bakancslistát. Megáll az eszem. Ha van filmvetítés, akkor miért egy? Miért némafilmként kellett nézni? Olyan halkan adták, hogy ne zavarják a filmet nem néző utasokat, hogy kínszenvedés volt az egész. Csak azért tudtam, mit mondanak, mert már láttam a filmet. Ha az EU megtiltja az úton vizelést, akkor megtiltja az is, hogy a tévénézésre alkalmas buszokat használjanak? Hogy lehet, hogy mind a két busz más volt. A másodikon volt legalább az előző ülésen kis háló, ahová betehette az ember  a könyvét, az elsőn az sem volt. Hogy lehet hogy egy szolgáltató nem tájékoztatja az utasait, hogy mennyire vesz vissza a luxusból? Hogy lehet, hogy két busz nem ugyanolyan? Hogy lehet, hogy a szolgáltatások nem ugyanolyanok két buszon? Visszafelé mindenki oda ülhetett, ahová akart, holott ki voltak osztva az ülések. Mi hárman voltunk, nekünk probléma volt, hogy nem ülhetünk oda, ahová szerettünk volna. 

Este 8 után érkeztünk meg a Fradi mellé, tök sötétben. Sofőr leállította a motort, majd lekapcsolta a világítást, és kiszálltak az utasok bőröndjeit kiadni. A tök sötétben tapizhattuk a holmijainkat az ülés fölötti csomagtartókból. Szuper! Szuper! Szuper! 

Egyébként szokásomtól eltérően nem csináltam patáliát, mert láttam, hogy a helyzetet nem változtatom meg, csak a lányok kedvét rontom el, és a buszsofőrök agyát kúrom fel, és aztán felcsavarodunk hídpillérre.


2012. szeptember 17., hétfő

Rita, Juditka, Zsolt - Kistehén - Ezt is elviszem magammal

Egyre nő a lista, akiket elveszítettem az idén. Fisó küldte nekem ezt a Kistehént. Azt mondta, a vonyítás, neki nem nagyon, de a szöveg, nagyon jó. Nekem a vonyítás is bejön. Hozzácsapom a saját halotti toromon kötelezően lejátszandók közé.

Ezt is elviszem magammal
Kollár-Klemencz Lacinak
viszem a régen
kihízott nacim
viszem a kelet-német
származású macim
ezernyi véglet
közül a köztest
viszem a Csokonai
Vitéz Mihály Összest

ott lesz az ágyam
ahova fekszem
elviszem alvókának
egy-két régi ex-em
viszem a barnát
viszem a szőkét
viszem a felhalmozott
kapcsolati tőkét
viszem a tutit
viszem a gagyit
viszem az otthonkában
utcára tett nagyit
megannyi némán
átbliccelt évet
elviszem magammal a
szentendrei HÉV-et
viszem a Marcsit
viszem a Karcsit
elviszem Kenesétől
Keszthelyig a Balcsit
kicsit a nyarat
kicsit a telet
viszem a mindörökké-Moszkva-
Moszkva teret
apuka titkát
anyuka aranyát
elviszem magammal a
Bácskát meg a Baranyát
viszem a bölcsit
viszem a temetőt
viszem a csokoládébarna
bőrű szeretőm
viszek egy búval
bevetett földet
viszem a pirosat a
fehéret a zöldet
elviszem ezt is
elviszem azt is
viszem a jófiút de
elviszem a faszt is
viszem a bankot
viszem a pálmát
elviszem minden igaz
magyar ember álmát
viszek egy csontig
lelakott testet
viszont az nem kérdés hogy
Buda helyett: Pestet
viszek egy szívet
viszek egy májat
viszek egy kívül-belül
lakhatatlan tájat
naná hogy úgy van
ahogy azt sejted:
viszek egy lassú burjánzásnak
indul sejtet
viszek egy csúnyán
beszopott mesét
viszem a legeslegeslegutolsó
esélyt
ki tudja, lesz-e
búcsúzni időm
viszem a Duna-parton
levetetett cipőm
mit bánom úgyis
elviszem lazán
elviszem gond nélkül a
hátamon a hazám
aki ma büntet
az holnap lövet
viszek egy mindig visszavisszahulló
követ

2012. szeptember 12., szerda

Takács Zsoltnak sok szeretettel

Nagyon elhanyagoltam a személyes blogomat, és Ritáról nem is írtam ide. Máshová igen, de ide nem. Most újabb veszteség ért. Elhunyt Viking. Viking nekem jó kollégám, segítőkész barátom, és sorstársam is volt egyben. Nem szeretem a közhelyeket, viszketek a kötelező köröktől. Haragszom az univerzumra, a sorsra, Istenre, mindenkire, aki tehetett arról, hogy ez és még sok más így alakul. Annak ellenére, hogy semmiben sem hiszek, csak a vak véletlenben, remélem, hogy mégis van valami igazán jó hely is a világon, és akkor ott vannak, akiket eddig szerettem és elvesztettem, és mint az Angyalok városában ott állnak az óceán partján.

Tudod, Zsolt, nem biztos, hogy velem fogsz találkozni a mennyben, és valószínűleg, unatkozni is fogsz nélkülem! :D Úgy szeretném valami rohadtul viccessel elütni ezt az egészet! Sajnos megmarad bennem az elégedetlenség és a lázadozás, hogy kurvára nem volt ez fair! Nagy László sorai fejezik ki a legjobban, amit érzek: "Ó, aki csontra vesz fel inget, jéggel veri meg szemeinket." Sok puszi Timi



2012. január 19., csütörtök

Focaccia - kenyérlepény


Ha valami igazán egyszerűen elkészíthetőt és igazán nagyszerűt szeretnétek az asztalra dobni, akkor ajánlom. Illatos, rusztikus, isteni! Olyan, mint, amikor egy olasz étteremben helyben sütik a péksüteményt. Semmi cicó, nagyon egyszerű. A receptet a Magyar Konyha 2009. Világszendvics különszámába fotóztam. A süteményt Eisenstock Ildikó készítette, és a receptet is ő írta. A szteppeket itt láthatjátok.

Hozzávalók: 
50 dkb búzaliszt
1 csomag szárított élesztő (olyen kicsike, zöld, ami akkora, mint a sütőpor)
2 kiskanál só (ne sajnáljuk, kell bele)
2 kiskanál cukor
3 dl víz
1,5 dl olívaolaj
1 szál rozmaring és amit akartok 
A tál kikenéséhez olaj, a formázáshoz liszt. 

Mivel kelt tésztáról van szó, jó, ha a konyha meleg és nem huzatos. A lisztet egy tálba szitáljuk, mehet utána a só, a cukor és az élesztőpor és a víz. A robotgéppel keverjük, majd apránként mehet bele az olaj. Gyakorlatilag felmászik a robotgépre a tészta, de ez így jó. Amikor összeáll, akkor leválik róla. Belekeverjük a rozmaringot. Nagyon finom, ha teszünk bele finomra vágott fokhagymát, egy kis bazsalikomot, oregánót, kakukkfüvet, apró darabokra vágott szárított paradicsomot. Mindenből egy keveset. Szuper illata lesz. 
Amikor a fűszerekkel is összekevertük, olajjal kikent tálkába helyezzük, és lefedve másfél órán át kelni hagyjuk. Nem macerás, de az időt adjuk meg neki. Egy kiskanál sikért is dobhatunk a tésztába még a keverés közben. Ez egy plusz biztonsági öv, de elhagyható. A sikért bioboltokban lehet kapni. 
Másfél óra kelesztés után a tészta kb. duplájára nő. Ekkor lisztezett deszkán lazán átgyúrjuk, majd kiolajozott sütőtepsibe tesszük. Ez az a tepsi, ami a sütőben található, az a kb. 40x50-es. A tésztát egyébként vagy széthúzogatjuk, mint a pizzatésztát vagy kicsit kinyújtjuk sütőalakúra, és áthelyezzük a sütőtepsire. Az áthelyezésnek két módja van. Az egyik, hogy négyrét hajtjuk, és a sütőn kihajtogatjuk, vagy lazán feltekerjük a nyújtófára, és a tepsin letekerjük. Ha bármi módon sikerült a tésztát a tepsire exportálnunk, akkor ott még ujjainkkal nyújtogathatjuk, hogy a tészta elérje a tepsi széleit. Ekkor vagy hurkapálcákkal megszurkáljuk, vagy tíz újjal mélyedéseket nyomogálunk a tésztába. Isteni érzés, ezt ajánlom. Olívaolajjal megcsepegtetjük, majd letakarva újabb fél óra kelés. 
Végül 200 fokra (légkeverésesben 180 fok) előmelegített sütőbe zuttyantjuk, és 30 perc alatt készre sütjük. 
Aztán - remélhetőleg nagyon büszkék leszünk magunkra. A lángos és a kenyér közti állagot kapunk. Belül puha, kívül aranyszínű, illatos. Nagyon jó bármihez. Törjük vagy vágjuk, mindenképp boldogok leszünk. Nagyon illik hozzá a sült paprika saláta rádarabolt feta sajttal, vagy a palermói padlizsán. Ha érdekel benneteket, lefotózom, és leírom a recepteket. 






2012. január 13., péntek

Pavlova - ételfotók

Pavlova - ételfotók

A recept a Magyar Konyha 2009. július-augusztusi számában jelent meg. A tortát Sebestyén Bálint foodstyliszt készítette. Az ételhez való szteppek fotói itt találhatóak.
Recept:
A tortalaphoz 4 tojásfehérje, só, 25 dkg porcukor, 2 kiskanál étkezési keményítő, 1 kiskanál mézes almaecet vagy citromlé, 1 vaniliarúd

A tejszínkrémhez: 5 dl tejszín, 3-4 evőkanál porcukor, 1 kiskanál zselatinpor, 50 dkg friss málna, 5 dkg pisztácia
Elkészítés: 
A sütőt 170 fokra előmelegítjük (légkeverésest 150 fokra). Egy tepsire sütőpapírt helyezünk, amelyre egy 25-30 cm-es ármérőjű kör alakú formát helyezünk. 4 tojás fehérjét és sárgáját szétválasztjuk, majd a fehérjét egy csipet sóval félkemény habbá verjük. Folyamatos keverés közben kanalanként adjuk hozzá a porcukrot, majd a keményítőt, és a pár csepp ecetet vagy citromot. A vaníliarudat hosszába kettévágjuk, majd kikaparjuk a belsejét, és azt is a habba keverjük óvatosan. A kemény hab felét a kör alakú formába kanalazzuk, és lesimítjuk a tetejét. Óvatosan lehúzzuk róla a formát, ügyelve, hogy a hab megtartsa formáját. A massza másik felét habzsákba töltjük, és a korong szélére egymás mellé csúcsokat nyomunk belőle. 

A habzsákot könnyebb megtölteni, ha egy magas üvegpohárba vagy vázába állítjuk. Ezt az ötletet a tévépaprika egyik műsorából láttam.
A habcsóktortát a sütőbe toljuk. A sütő hőmérsékletét visszavesszük 140 fokra (légkeverésesnél 120 fokra), és 60-75 percig szárítjuk. Akkor jó, ha színe törtfehérré változik. A krémhez a tejszínt félkemény habbá verjük, majd folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a porcukrot és a langyos vízben feloldott zselatinport. A málna kétharmadát villával összetörtjük, úgy, hogy nagyobb darabok is maradjanak benne. Ezt a krém felébe keverjük. A fehér és a gyümölcsös krémet két habszákba töltjük, és váltakozva a torta közepébe nyomogatjuk. A végén az épen maradt málnákkal és apróra tört pisztáciával díszítjük, és frissen fogyasztjuk, mert úgy a legfinomabb. 

Megjegyzéseim a recepthez: több szakács esküszik, hogy a tojás fehérjébe csak kristálycukrot szabad tenni, akkor lesz megfelelő állagú. Ez a recept porcukrot ír. Várom a tapasztalataitokat! 
Dolce Vita egyik pavlova tortája szerint a tojás fehérjét és sárgáját már jobb előző nap szétválasztani, és a tojás szoba hőmérsékletű és ne hűtőhideg legyen. 
Nagyon fontos, hogy ha a fehérjét kemény habbá akarjuk verni, akkor ne menjen bele tojás sárgája. Ezért nagyon fontos, hogy külön pohárba verjük a fehérjéket a szétválasztásnál, hogy nehogy az összeset rontsuk el. Ha csak egy icipici megy bele, akkor egy csipet sóval megmenthető a helyzet. Egy csipet sót amúgy is érdemes adni a fehérjéhez. 
Ha nincs olyan fémgyűrűnk, amibe a habot bele tudjuk tenni, hogy kerek legyen, nem számít. Simítsuk nagyjából kör formára. Nem lőnek vele nyulat, és ha nem az angol királyi párnak sütünk pavlovát, nem számít, hogy kicsit rusztikus lesz a tortánk. :)  Eisenstock Ildikó szerint jobb növényi tejszínt használni, mert a tejszínek nagyon rossz minőségűek, és nehezen verhetők fel. Marillai Andrea azt tanácsolta, hogy a tehenes tejszínt forraljuk fel, majd hűtsük le nagyon, így könnyen felverhető.

Tapasztalat: Nem cicóztam annyit, mint a recept. Mivel nem volt itthon kerek forma (olyan, mint egy nagy pogácsaszaggató), ezért csak érzéssel kerek formára tettem a habot az alapnak. Nem nyomtam rá szép csókokat, hanem csupán egy peremet gyártottam neki a spatulával. Gyönyörűséges lett. Nekem belül olyan lett, mint a madártej tetején a hab, kívül pedig roppanós. A tejszínnel volt gondom. Nem verődött fel keményre. Megkérdeztem Eisenstock Ildikót, aki egy tündér, és aki nagyon ért a főzés minden csínjához-bínjához. Ő írta ezt a receptet is. Konyhaklubb oldalát itt találjátok. Ildikó azt mondta, hogy nagyon sok a baj a tejszínekkel. Azt ajánlotta, hogy növényi eredetűt használjak. Visszatérve a tapasztalatokhoz: málna helyet fagyasztott epret vettem. Felengedtem, majd felfőztem pár kanál cukorral, és végül a megáztatott lapzselatint belekevertem. A habcsóktorta belső része kicsit be is esett, de az jó volt nekem. A belseje tetejéről letörtem pár kemény lapocskát. A langyosra hűlt lekvárt kevertem az egész tejszínbe, tehát nem vettem kétfelé, és az egész krémet beletöltöttem a habcsóktorta mélyedésébe. A krém tetejére törögettem a lapocskákat. Mivel nem volt friss eper, így nem hagytam a tetejére, mert a felengedett fagyasztott nem annyira szuper. Összességében egy nagyon szép és nagyon finom tortánk lett. Ajánlom mindenkinek.